Dr. Forgó Zoltán a szerzője az irodai hírlevél formájában megjelenő elemzésnek, mely 2008-ban készült.
Az elemzés a tárgykörben kiadott Alkotmánybírósági döntések közül nem tér ki részletesen a patika liberalizációs szabályokat támadó indítványok ügyében hozott ítéletre, hanem a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjaira előírt befizetési kötelezettségek és a gyógyszerár befagyasztás ügyeire koncentrál. Az Alkotmánybíróság a 12%-os befizetési kötelezettség tekintetében kimondta, hogy az nem kisajátító jellegű, nem diszkriminatív, és ezért nem alkotmányellenes. A gyógyszerismertetők tekintetében előírt befizetési kötelezettséget viszont megsemmisítette azon az alapon, hogy az nincs összekötve a gyógyszerismertetés révén elért jövedelemmel, hanem önmagában az ilyen tevékenységre vonatkozik. Dr. Forgó Zoltán ezt követően ismerteti a gyógyszerár befagyasztás kérdésében tett indítványok elutasításának okait, így azt, hogy az Alkotmánybíróság szerint a kérdéses jogalkotás nem ütközött jogszabály-egyértelműség és jogbiztonság elveibe. Az elemzés teljes szövege megtekinthető az alábbi linken.
A Gyógyszer-gazdaságossági törvény tárgyában hozott alkotmánybírósági döntés (angol nyelven)

Dr. Forgó Zoltán ügyvéd 2004-ben írott cikke a 2004-es gyógyszerár befagyasztást, az azt követő Alkotmánybírósági eljárást, majd a vitát lezáró megállapodást elemzi.
A cikk angol nyelven jelent meg a londoni „Life Sciences Law and Business” kiadványban. Dr. Forgó Zoltán írásában először bemutatja a vitatott 48/2004 (III. 19.) Kormányrendeletet, mely azon gyógyszeripari szereplők számára, akik nem írták alá a Kormányzat által diktált megállapodást önkéntes befizetésről, 15%-os árcsökkenést írt elő, mind a TB által támogatott, mind pedig a nem támogatott gyógyszerek tekintetében. A jogszabály számos hibában szenvedett, így felmerült a jogszabályalkotással okozott károkozás, az EU jog sérelme, potenciálisan a versenyjogba ütközés, és az Alkotmány sérelme. Végül az Alkotmánybíróság eljárás bizonyult a legjobb megoldásnak, melynek során az Alkotmánybíróság megsemmisítette a jogszabályt tekintettel arra, hogy a jogalkotás diszkriminatív volt, és a gyógyszerár befagyasztásának Ártörvényben előírt feltételei nem álltak fenn. Dr. Forgó Zoltán ezt követően ismerteti az Alkotmánybírósági döntést követő új kormányzati jogalkotást, és az írás azzal a konklúzióval zárul, hogy a hatásos Alkotmánybírósági eljárás eredményeképpen a folyamat mind a Kormányzat, mind pedig a gyógyszeripari szereplők számára elfogadható megállapodásokkal zárult. A cikk teljes szövege letölthető az alábbi linken:
Gyógyszerár háború Magyarországon (angol nyelven)

A szerző 2011-ben tartott előadást a tárgykörben az Energy Law Group nemzetközi ügyvédi szervezet II. Energy Event nevű konferenciáján Franciaországban.
Dr. Forgó Zoltán prezentációjában kifejtette, hogy a nukleáris energiának miért van fontos szerepe Magyarország energia mixében, röviden vázolta továbbá a meglévő paksi erőmű blokkok élethossz ciklus kiterjesztésére valamint az újabb blokkok építésre vonatkozó elképzeléseket. A szerző ezt követően vázolta a nukleáris jog magyarországi szabályozását meghatározó nemzetközi szerződéseket és főbb jogszabályokat, továbbá részletesebben foglalkozott a fukushimai nukleáris balesetet követő biztonsági megfontolásokkal összefüggő jogszabályi változásokkal. A prezentáció letölthető ezen a linken.
Magyarországi fejlemények a nukleáris energia területén (angol nyelven)